Fromázás és hely

Persze még véletlenül sincs meg az egész utazóblog felfűzési fonala (már nevetségesen sokat írok róla), de közben a formán is gondolkodom. Valahogy - tekintve, h ez egy utazóblog (vagyis nem ez, hanem amit végre el kellene kezdenem ehelyett), a helymeghatározás fontos lenne. Amit a telefonok, meg a facebook beépített szolgáltatásként kínálnak. Na gondoltam hátha van itt is ilyen. S most csak ezért írok, h ezt kipróbáljam. Elvileg kipróbáltam. Beállítottam a konyha sarkát...

Meg persze azon is gondolkodom, h postonként pár kép is elég kajak lenne. Nem sok - pár. Na most azt is kipróbálom.

Képalárírás?

Nemtom. Annyira nem sirály. De azért egy kicsit persze az.

Még betűtípus, pár egyéb nyalánkság, meg nyelvválasztás (angolul nem tudok eléggé hozzá, hogy élvezetes legyen - magyarul sem, de legalább úgy a magyarok megértik), meg aztán már csak az egész menetét kell kitalálni. Legyen eleje, s kerüljenek fel a régebbi postok is.

Köszben ekérdésben megvilágosodtam. Szigorú lineáris időtengely kell. Úgy könnyű hozzá írni. Aztán ha más blogomból hivatkozni akarok rá, akkor teszem. Vagy nem - kit érdekel:)

Időrend

Na - az utazóblog létrejött. Újabb hatalmas kérdés tornyosult fölém. Az idő. Legyen az egész szépen szekvenciális az időtengelyen? Vagy csípjek ki mindenhonnan valami érdekes történetet? Inkább az előbbi. Nade, akkor mire jók a régi postok? Senki sem fogja olvasni a régi postokat. Mekkora újabb dilemma állja útját a blogolásnak kérem.

Közben írom ezt - meg nem bírom érteni ez itt mire lesz jó. Mert a postok az utazóblogból nincsenek itt. A gondolatok sincsenek itt. Ez csak egy ilyen ... ez. Nemtom mi ez. Egy időnyelő. Pl